Belső lekérdezés

Az SQL nyelvben lehetőség van arra, hogy a lekérdezések feltételében is használjunk SQL lekérdező parancsot. Ilyenkor megkülönböztetünk külső és belső SELECT parancsot. Az ilyen lekérdezéseket beágyazott vagy belső lekérdezéseknek nevezzük.

Belső lekérdezést (subquery-t) akkor használunk, amikor egy lekérdezés eredményét egy másik lekérdezésben kell felhasználni. Az adattáblákból valamilyen "globális" információt szeretnénk kinyerni.

A belső SELECT-et mindig zárójelpárba kell megadni.
A belső SELECT is tartalmazhat belső SELECT-et, vagyis a SELECT-ek egymásba ágyazhatók.
Először a belső, majd a külső lekérdezés hajtódik végre.

A belső SELECT-ből is hivatkozhatunk a külső SELECT-re, ezeket az egymásba skatulyázott SELECT-eknek nevezzük.

A belső lekérdezés jellege alapján 2 esetet különböztethetünk meg.

Ezek a következők:

  1. A belső lekérdezés egyetlen értékkel tér vissza. Ez a legegyszerűbb eset, ugyanis ilyenkor minden a hagyományos módon történik, azzal a különbséggel, hogy a feltételként megadott kifejezésben a belső lekérdezés által szolgáltatott értéket használja fel a rendszer.

    Pl. Listázzuk ki azokat a dolgozókat, akiknek az átlagnál kisebb a fizetése.

     DOLGOZO(id, nev, szulev, fizetes)
 SELECT nev, fizetes FROM dolgozo WHERE fizetes < (SELECT AVG(fizetes) FROM dolgozo);

  2. A belső lekérdezés egy listával tér vissza. Ekkor olyan feltételeket adhatunk meg, amelyek a belső lekérdezés által szolgáltatott oszlop adatait használja fel.
    A belső lekérdezés eredménylistáját kezelhetjük az IN, ANY, ALL illetve EXISTS predikátumokkal.

    Pl. Listázzuk ki azokat a tanulókat, akik nem kapnak segélyt.

     TANULO(azon, nev, osztaly)
 SEGELY(azon, segely)
 SELECT nev, osztaly FROM tanulo WHERE azon NOT IN (SELECT azon FROM segely);

Predikátumok:

  1. <oszlopkifejezés> [NOT] IN <belső lekérdezés>
    Az <oszlopkifejezés> paraméterben megadott kifejezés értékéről fogja eldönteni, hogy szerepel-e a belső lekérdezés eredményei között. Ha szerepel akkor a feltétel értéke igaz, ha nem szerepel, akkor hamis lesz. A NOT kulcsszó hatására fordítva kell értelmezni a feltételt.

  2. [NOT] <oszlopkifejezés> <reláció> ALL|ANY <belső lekérdezés>
    Itt az <oszlopkifejezés> paraméterben megadott kifejezés értékére vonatkozóan azt fogja vizsgálni, hogy a megadott reláció teljesül-e a belső lekérdezés eredményeire. Ha az ALL kulcsszót használjuk, a feltétel akkor lesz igaz, ha a reláció az oszlop minden elemére teljesül, míg az ANY használatakor elegendő egyetlen elemre teljesülnie. A NOT kulcsszó itt is a feltétel ellentettjét jelenti.

  3. [NOT] EXISTS <belső lekérdezés>
    Az vizsgálja, hogy a keletkezett reláció üres vagy sem. Ehhez a vizsgálathoz az EXISTS kulcsszót kell használnunk, amit természetesen a NOT módosíthat.

Feladat:

Járatok adatbázis

A jaratok tábla szerkezete

Név Null? Típus
SZAM NOT NULL NUMBER(3)
INDULAS NOT NULL NUMBER(4)
ERKEZES NOT NULL NUMBER(4)
HONNAN NOT NULL CHAR(3)
HOVA NOT NULL CHAR(3)
NAPOK CHAR(7)

A jaratok tábla tartalma

SZAM INDULAS ERKEZES HONNAN HOVA NAPOK
123 1152 1436 001 002 hksc-sv
111 1023 1145 002 001 hkscp-v
112 1535 1643 001 003 hkscpsv
113 2032 2115 003 001 hks-psv
114 1322 1423 003 004 -ks-p—
115 1415 1510 001 003 hkscpsv

A palyaudvar tábla szerkezete

Név Null? Típus
KOD CHAR(3)
VAROS CHAR(25)
DIJ NUMBER(5)

A pályaudvar tábla tartalma

KOD VAROS DIJ
001 Budapest 5000
002 Prága 5000
003 Varsó 8000
004 Párizs 10000
005 London 12000

A szamlak tábla szerkezete

Név Null? Típus
RKOD NOT NULL CHAR(3)
OSSZEG NOT NULL NUMBER(5)
KELT DATE
SZLASZAM CHAR(10)
ROGZITO NOT NULL CHAR(30)

A szamlak tábla tartalma

RKO OSSZEG KELT ROGZITO SZLASZAM
001 10000 1999-10-08 kovacs 99/M182
003 30000 1999-10-08 NAGY 99/R436
001 11328 1999-12-28 Virag 99/M183
002 2356 2000-01-13 Lakatos A. 00/M182
002 23560 2000-02-09 Virag 00/M011
002 48000 2000-09-11 Hegyi 00/M032
003 42000 2001-06-12 Magyar Bela 01/R136
004 9364 2001-07-30 Kiss Edit 01/R658
004 12000 2001-08-28 Tóth Ádám 01/R200

jaratok.sql

A következő feladatokat oldja meg belső lekérdezéssel:

  1. Listázd azoknak a pályaudvaroknak a kódját és városát, amelyekhez egyáltalán nincs számla (nem szerepelnek a szamlak táblában).
  2. Mely járatok érkeznek később, mint az adott honnan kódhoz tartozó átlagos érkezési idő?
  3. Milyen járatszámmal és mikor indítanak járatot azok a pályaudvarok, amelyek 20 000 Ft-nál nagyobb számlát küldtek?
  4. Találd meg minden pályaudvarhoz a legutolsó (legkésőbbi) számla keltezését és az összegét — a belső lekérdezés adja meg a maximum keltet.